A gyermek cuccai lassan kiszorítanak minket a lakásból. Ráadásul amióta elkezdett mászni, már semmi sincs biztonságban... A rendcsinálást ezért egy olyan részén kezdtem a lakásnak, ami ugyan várhatna, de én élvezetemet lelem benne.

Tegnap egy hatalmas elszánással fogtam a mindenféle újságokból kitépkedett recepteket és könyörtelenül megritkítottam a halmot. Így is maradt két hatalmas dobozzal, de szigorú elvem szerint csak azok maradhattak, amelyek esetében él a halvány remény, hogy valaha megfőzöm őket.

És itt térnék a körkérdésem lényegére: Ti mi alapján főztök? Hol keresitek az inspirációt? Betartjátok-e a receptekben leírtakat? Mi alapján választjátok ki a holnapi ebédet, vacsorát?

Kíváncsi lennék Marmalade, Rio, Kicsi Vú és Fakanál gondolataira, akik majd másokat is megkérdeznek. Talán.

Magam részéről a legritkább az az eset, hogy sikerül pontosan egy recept szerint eljárnom. A főznivaló általában az üzletben, piacon vagy a mélyhűtő tartalmának áttekintése közben alakul ki. Csak a sütemények, torták esetében igyekszem ragaszkodni a leírtakhoz, de még így se mindig sikerül.

Átnéztem úgy tíz év gasztro-újság gyűjteményét, rengeteg ötlettel lettem gazdagabb, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy el is készítem mindegyiket. Megtaláltam néhány régi kedvencemet is, például a káposztást tortát és a narancsos-répás sütit is. Mind a kettő elég télies. Nagy kedvet kaptam még a parfé csináláshoz is, az eredményről majd be is számolok.

De miért van az, hogy általában a kedvenceimet, az egyszerűket, az évek során kikísérletezett gyoskajákat főzöm? Sokszor megkívánom a Nagyi vagy Anyu által készített finomságokat, de lusta vagyok nekilátni. Azok a "régi" kaják olyan időigényekes voltak...